A léghűtőben használt motor típusa az egyik legbefolyásosabb tényező a zaj és a rezgési szintek meghatározásában. A legtöbb léghűtő hatékonyságuk, hosszú élettartamuk és viszonylag csendes működésük miatt indukciós motorokat használ. Az univerzális motorokkal vagy a szálcsiszolt egyenáramú motorokkal ellentétben, amelyek nagyobb zajt okoznak a nagyobb sebességük és a súrlódást okozó kefék felhasználása miatt, az indukciós motorok alacsonyabb sebességgel működnek, és mentesek a kefe súrlódásától, csökkentve mind a mechanikai zajt, mind a rezgést. A motor építési minősége - például a forgórész és az állórész tervezésének pontossága - befolyásolja a működési simaságát. A kiváló minőségű anyagok, például a réz tekercsek és a motor alkatrészeiben lévő kiváló minőségű acél csökkentik a belső súrlódást és a rezonáns zaj esélyét, lehetővé téve a motornak, hogy csendesen és hatékonyan futhasson. Ezzel szemben az olcsóbb, rosszul gyártott motorok túlzott zajt okozhatnak az egyenetlen vagy pontatlan alkatrészek miatt, amelyek miatt a motor kevésbé zökkenőmentesen működik.
A motort biztonságosan kell rögzíteni a léghűtő alvázhoz, de ugyanolyan fontos, hogy a környező burkolatból elszigetelt legyen, hogy megakadályozzák a rezgéseket az egységen keresztül. Gumi vagy szilikon grommhets és lengéscsillapítók használata gyakori a léghűtő mintákban, hogy a motort a rendszer többi részéből levonják. Ez elősegíti a rezgés tompítását, csökkenti a zajt a motorból a külső héjig, és minimalizálja a mechanikus rezonancia esélyét. A motoros szigetelés-például hangtompító anyagok vagy habbal bélelt házak a motor körül-olyan hanghullámokat képes felszívni, amelyek egyébként visszhangzik az egységen keresztül, tovább csökkentve az általános zajszintet. Minél csendesebb a motor, annál kevesebb a léghűtő hozzájárul a nem kívánt zavarokhoz, így jobban megfelel a zajérzékeny környezetnek.
A sebességszabályozó mechanizmusok a léghűtő motor jelentősen befolyásolja a zajszintjét. A beállítható ventilátorsebességgel vagy a változó sebességű motorokkal rendelkező léghűtők lehetővé teszik a motor számára, hogy alacsonyabb sebességgel csendesebben működjön, különösen akkor, ha a maximális hűtési kapacitás nem szükséges. A kefe nélküli DC motorok (BLDC) különösen jól alkalmazkodnak ehhez, mivel ezek rendkívül hatékony, sima és csendes működést kínálnak a sebességtartományban. A változó sebességű vezérlők lehetővé teszik a motor számára, hogy a hőmérséklet vagy a kívánt légáram alapján beállítsa a kimenetet, csökkentve a zajszintet a kevésbé igényes időkben. Másrészt az egysebességű motorokkal rendelkező léghűtők vagy a korlátozott sebesség-beállítással rendelkezők általában maximális sebességgel futnak, ami több zajt generál. Ha rugalmasságot kínál a motor alacsonyabb sebességgel történő futtatásához bizonyos körülmények között, a gyártók olyan léghűtőket hozhatnak létre, amelyek csendesebben működnek, különösen olyan helyeken, ahol a csökkentett zaj prioritás.
A motor a ventilátor pengékkel párhuzamosan működik, és kialakításuk kritikus jelentőségű mind a légáram, mind a zaj ellenőrzésében. A léghűtő motorok általában a ventilátor pengékhez kapcsolódnak, amelyek nagy mennyiségű levegőt mozgatnak, hogy hűtési hatásokat generáljanak. Ezen pengék alakja, mérete és anyaga befolyásolja, hogy a motor milyen hatékonyan működik, és mennyi zajt keletkezik. Az aerodinamikailag optimalizált ventilátorpengéket sima görbékkel úgy tervezték, hogy csökkentsék a levegő turbulenciáját és súrlódását, ami viszont minimalizálja a keletkező zajt, amikor a levegő áthalad a ventilátoron. Amikor a motornak keményebben kell dolgoznia, hogy a levegőt a nem hatékony ventilátorpengékön keresztül mozgatja, ez a zaj és a rezgés növekedéséhez vezet. A jól kiegyensúlyozott ventilátorpengék egy másik kritikus szempont, mivel a kiegyensúlyozatlan pengék egyenetlen légáramot és kiegészítő rezgést okoznak, ami motoros zajt és potenciális fizikai stresszt eredményez magának a motornak.