Hogyan reagál az egyfázisú kondenzátoros léghűtőmotor a feszültségingadozásokra vagy a kimerülésekre lakossági vagy kereskedelmi környezetben?

A feszültségesések hatása az indítási nyomatékra – Az a Egyfázisú, kondenzátoros léghűtő motor , a segédtekercs és az üzemi kondenzátor fáziseltolást hoz létre, amely létrehozza a motor terhelés alatti forgatásához szükséges indítónyomatékot. Kimaradás vagy tartós feszültségesés során a tápfeszültség a névleges szint alá esik, csökkentve a fő- és a segédtekercsre alkalmazott feszültséget. Ez az indítási nyomaték jelentős csökkenését eredményezi. Ha a motor teljesen megterhelt ventilátorral vagy nehéz rotorral próbál elindulni, előfordulhat, hogy a csökkentett indítónyomaték nem elegendő a tehetetlenségi nyomaték leküzdéséhez, ami késleltetett indítást vagy az indítás teljes sikertelenségét okozhatja. A gyakori alacsony feszültségű indítások fokozatosan megterhelhetik a motor tekercseit, csökkenthetik a szigetelés élettartamát és lerövidíthetik a motor teljes élettartamát.

Hatás a kondenzátor funkciójára és a fáziseltolásra – Az üzemi kondenzátort meghatározott feszültségre tervezték, hogy fenntartsák az optimális fázisszöget a fő- és a segédtekercs között. Feszültségesés esetén a kondenzátor feszültsége arányosan csökken, ami csökkenti a kívánt fáziseltolódás létrehozásának képességét. Ez a lecsökkent fázisszög alacsonyabb nyomatéktermelést eredményez mind az indítási, mind a működési körülmények között. A motor nyomatékeloszlása ​​egyenetlen lehet, ami zümmögéshez, rezgéshez vagy oszcillációhoz vezethet a forgórészben. Az ilyen körülményeknek való ismételt expozíció megterhelheti a kondenzátor dielektrikumát, ami idő előtti meghibásodáshoz vagy a kapacitás csökkenéséhez vezethet, ami tovább befolyásolja a motor hatékonyságát.

Jelenlegi reakció és termikus stressz – Feszültségingadozás esetén a motor a feszültségcsökkenést nagyobb áramfelvétellel kompenzálja a nyomaték fenntartása érdekében. Ez a megnövekedett áram növeli az állórész tekercseiben, a forgórészben és a kondenzátorban termelődő hőt. A barnulási körülmények közötti hosszan tartó üzemelés túlzott termikus igénybevételhez vezethet, ami felgyorsítja a szigetelés leromlását, és beépítés esetén beépített hővédő eszközöket válthat ki. Megfelelő védelem nélkül a tartós túláram a motor tekercseinek, kondenzátorainak és csapágyszerelvényeinek maradandó károsodását okozhatja, növelve a karbantartási költségeket és az állásidőt.

Futásteljesítmény és légáramlás hatása – Csökkentett feszültség melletti üzem esetén a léghűtő ventilátor fordulatszáma csökken az alacsonyabb futási nyomaték miatt. Ez csökkenti a légáramlást, csökkenti a hűtési hatékonyságot, és potenciális kényelmetlenséget okoz a kondicionált térben. Extrém alacsony feszültség esetén a motor teljesen leállhat, leállítva a ventilátort. Ezenkívül a meggyengült fáziseltolódás okozta nyomaték-kiegyensúlyozatlanság vibrációt vagy zümmögő zajt generálhat, amely átterjedhet a léghűtő szerkezetén, és idővel mechanikai kopáshoz vagy szerkezeti kifáradáshoz vezethet.